Pánikszoba
A depresszió előszobája
Ezer éve
Jelentem jól vagyok....hála a gyógyszereknek és a dokinak....
persze sok mindent át kellene még gondolni az életemben....hogy mi aza ami ezt az egészet okozza....nehéz....sok oka lehet....de lehet csak túl érzékeny vagyok és a világ meg túl durva...lehet nem is idevaló vagyok...sokszor gondolok erre...
Tippek
Sokat segíthet az utazásoknál a kognitív terápia egyik része:
a zenehallgatás vagy éppen az olvasás.
Kinek melyik jön be, melyikkel sikerül jobban lefoglalni magát, hogy ne tudjon a pánikra a szorogásra koncentrálni.
De az olvasás tényleg hatalom...a tudás felett és mellett...érdemes hobbiként ezt felfedezni.
Legyen a hobbid a megoldás! Foglald le magad, hogy könnyebb legyen.
Nálam éppen ezért mindig van egy Ipod és egy könyv, mert mindig más a megoldás a pánikomra. Ezért ha az egyik nem jön be, vagy éppen feszültebbé tesz, akkor ott a másik..és ha egyik sem segít, akkor jön a bámészkodás vagy bármi ami kicsit is leköt...épületek, táj, emberek, sms írás...bármi...
A lényeg a figyelem elterelés.
Arató Mihály-Túry Ferenc:Mindennapi
Arató Mihály- Túry Ferenc: Mindennapi lelki szemnvedéseink
"Irtózik a póktól, kellemetlenül érzi magát a beszorult liftben, netán tisztaságmániás?Zavarba hozza a nyilvánosság, néha erőt vesz Önön a csüggedés?Evéssel vigasztalja magát vagy mind soványabb és soványabb akar lenni? Ez a könyv Önhöz szól és mindazokhoz, akik tudni szeretnék, hogyan kerülhető el a fölösleges lelki gyötrelem."
Pánikbetegség, Kényszerbetegség, Fóbiák, Evési zavarok, Depresszió
Remek kis információ szerző könyvecske.
A fontosabb témákról könnyen lehet információhoz jutni.
Érhetően írja le a problémákat, amik nehezítik egyes emberek életét és/vagy teszik éppen tönkre.
Olvashatóak terápiák a betegségekre, és leírja a világban a helyzetét ezen lelki bajoknak.
Akit érdekel a téma ajánlom, hogy fusson át rajta.
Forrás: Kalliopé
Dr. Rihmer Zoltán: Ne essünk...
Dr. Rihmer Zoltán: Ne essünk pánikba, ha kitör a pánik!
Egy újabb rövid kis szösszenet a pszichológia világából.
Ez a könyv konkrétan csak a pánikbetegségről szól, kicsit olyan GYIK( gyakori kérdések) jellegű...egy csoportba összeszedve:)
Kérdés és válasz..elég egyértelműek..könnyen kereshető benne...és röviden választ ad azokra a kérdésekre, amit magának, magában vagy akár orvosnak feltehet a pánikbeteg..vagy, aki csak úgy érzi, hogy pánikbeteg.
Rövid így gyors információ szerzést biztosít.
Elmondja a lehetőségeket, mit hogy lehet kezelni, mik a tünetek és miket lehet ellene tenni, mikor érdemes felkeresni orvost, fontos információkkal látt el röviden...stb.
Hasznosnak ítélem a könyvet...és a kulcsszó rövid-en plusz a gyógyítható szó...sokszor aláhúzva.:)
Ismételten, akit érdekel a téma, ajánlom.
Forrás: Kalliopé
Megjegyzés
Mielőtt bármi féle kavarodás történne...
A pánikbetegséges könyvek bemutatását a következő blogról szedem, az egyik könyvmoly Kalliopé engedélyével.
Sáringer Márta: Csak semmi pánik
Sáringer Márta: Csak semmi pánik
Rövid kis önsegítőkönyv került a kezem közé.
Negyvenkét éves pedagógusnő írását olvashattam a pánikbetegségének kialakulásáról és hogy hogy próbálta meggyógyítani magát...
Ír az életéről, gyermekkoráról, édesanyja elvesztéséről...pedagógus karierrjéről, válásáról, Budapestről...
Majd felvázol pár túlélő stratégiát, hogy miben lehet a mindennapi életben kapaszkodni...
mozgás, sport, vitaminok,könyvek, relaxáció, meditáció, gyerekek, pozitív gondolkodás, humor, szeretet, barátok, művészetek...
Mindezt a saját példáján keresztül leírva...inkább kicsit életrajzosnak tűnt, mint hogy öngyógyítónak...és kissé oktatósnak...hogy ha ezt és ezt csinálod, akkor minden remek lesz...mert nekem bevált...
Csak az a baj, hogy mindenki más...
Forrás: Kalliopé
Petri Lukács Ádám: Pánik
Petri Lukács Ádám: Pánik
"Magyarországon ma a felnőtt lakosság több mint tíz százaléka szenved pánikbetegségben vagy valamilyen kényszerbetegségben illetőleg depresszióban. Könyvünk célja a betegségek érthető, de szakszerű ismertetése, felvilágosítás, szolgáltatás, szórakoztatás."
Ismerteti a betegségek tünetegyüttesét, a diagnózis felállításának módját, kór lefolyását, a lehetséges terápiás módokat, betegek jogait.
Egész jó összeszedett könyv, összeszedi a különböző betegségeket és jellemzőiket kb. 160 oldalban:
pánikbetegség, depresszió, anorexia, bulimia, kényszerbetegségek.
Olvashattam beszélgetéseket szakemberekkel, akik különböző összefüggéseket fejtegetnek..szex és pánik, drogok és pszichés betegségek..
Majd személyes történetek és betegségek kialakulása..."sztárok" tollából...kinél, hogy alakultak ki ezen betegségek...mik segítettek nekik...ki hogyan élte meg azt, hogy beteg.(pl. Albert Györgyi, Cher, Geri Halliwell, egy politikus...stb.)
Írnak a leggyakoribb gyógyszeres terápiákról benne..majd az Integrált Kifejezés és táncterápia hasznosságáról.
Fontos szakkifejezések és segítő intézmények címlistáját is tartalmazza a könyv vége...jó tudni, hogy hová lehet fordulni a bajban.
Érdekesnek találtam a betegek jogairól szóló részt is, ahol a beteg kényszer kezeléséről van szó...jogból ezt már tanultam, de jó volt feleleveníteni.
Lényegesen több információt tartalmazott, könnyen értelmezhető volt, és fontos infókat adott.
Érdemes elolvasni, akit érdekel ez a téma.
Forrás: Kalliopé
Csak, hogy tudd miről beszélek
Rövid leírásHa ezek a pánikrohamnak nevezett epizódok ismétlődnek, illetve a beteg szorong a roham újbóli megjelenése miatt, pánikbetegségről beszélünk.
Nőknél kétszer olyan gyakran fordul elő, mint férfiaknál, és családi halmozódást mutat. Általában a húszas évek elején jelentkezik, de kellő fizikai érettség esetén előfordul a serdülőkor előtt is.
A biológiai elmélet megalkotóinak egy csoportja a noradrenalin nevű neurotranszmittert vette górcső alá. A neurotranszmitterek olyan agyi vegyületek, amelyek üzeneteket szállítanak egyik idegsejttől - neuron - a másikig. Kísérleteik során megállapították, hogy a noradrenalinban gazdag agyi terület ingerlése pánikot vált ki, ezért a vegyület aktivitásának változása hatással van a pánikroham kialakulására. Erre a területre hat a johimbin is, fokozva a rohamot, míg a klonidin nevű vérnyomáscsökkentő enyhítette a tüneteket.
Noha feltételezik egy genetikai komponens meglétét, nem találták eléggé erősnek ahhoz, hogy egyértelmű öröklődésről legyen szó.
A pszichológia - és a gyakorló szakemberek többsége - ma már úgy gondolja, hogy a pánikbetegség kialakulásában sokkal nagyobb szerepe van annak, hogy a beteg hogyan ítéli meg a testében lejátszódó folyamatokat. A pánikrohamot átélni gyakran szinte a megsemmisülés érzésével egyenlő, hiszen a tünetek például szívinfarktust, eszméletvesztést, vagy valamilyen egyéb életveszélyes betegséget utánoznak. Gyakori ezért, hogy a roham után tartós szorongás alakul ki, rettegés egy újabb rosszullétől. Ezt hívjuk "anticipátoros", jósló szorongásnak, ami megjelenik a betegek gondolkodásában is: "biztosan rosszul leszek ismét", mondogatják, és mivel a "szorongás beszél belőlük", a józan érvek alig ha másítják meg aggodalmaskodásukat. Sajnos ez a nehezen, sokszor csak pszichoterápiával megváltoztatható szorongásos állapot nagyban megkönnyíti az újabb roham kialakulását, és ezzel bezárult a kör.
A klinikusok szerint az okok kereshetők a rossz megküzdési technikákban, a szociális támasz hiányában, de nagy szerepet tulajdonítanak a szülők "túlféltő" magatartásának is. Annyi bizonyos, hogy a pánikbetegeknél fokozott szorongásérzékenységet lehet kimutatni: ebből ered a testérzékelésre fordított nagyobb figyelem, és a "tünetek" veszélyesként történő értékelése.
A pánikroham - mint a neve is mutatja - "páni" félelmet takar. A tünetek változatosak lehetnek, de a pánikbetegség diagnózisának kimondásához - noha általában ennél több fordul elő egyszerre - legalább négy tünetre van szükség a felsoroltak közül.
-Fulladás vagy légszomj
-Szúró, nyomó, égő mellkasi fájdalom
-Erős szívdobogásérzés vagy igen gyors szívdobogás
-Ájulásérzés, szédülés, bizonytalanság
-Reszketés, remegés
-Kipirulás vagy hidegrázás
-Izzadás
-Émelygés, hányinger, hasi feszülés, hasi fájdalom
-Zsibbadó, szurkáló érzés a végtagokban, az arcon
-A test idegenként való megélése
-Sírás
-Rémület, rettegés
-Halálfélelem
-A megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem
A pánikbetegség tünetei gyakran három klasszikus variációban fordulnak elő. Ezek alapján meg lehet különböztetni a:
mellkasi pánikot (mellkasi szorító érzés, heves szívdobogás, légszomj),
a neurológiai pánikot (szédülés, ájulás, fejfájás)
és a hasi pánikot (émelygés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom).
A pánikrosszullét nem azonos a pánikbetegséggel. Ahhoz, hogy utóbbit kimondják, egy hónap alatt legalább négy pánikrohamot kell a betegnek átélnie.
A betegség diagnosztizálásnál fontos, hogy a tünetek hátterében az orvos nem talál szervi elváltozást. A roham gyorsan, általában 10 perc alatt éri el maximális intenzitását, és 20-30 perc elteltével akár teljesen szűnhet is, ezért előfordul, hogy a sürgősséggel hívott egészségügyi személyzet már egyáltalán nem észleli azokat a riasztó tüneteket, amelyekről a beteg beszámol.
A tünetek éjjel ritkán jelentkeznek, felébresztve a beteget, közterületeken, áruházakban, tömegben, járművön alakulnak ki. A pánikbeteg ezután általában szorong attól a szituációtól, amelyben a roham jelentkezett, ezért nem ritka, hogy másodlagos agorafóbia - egy speciális helytől való félelem - alakul ki.
Diagnózis
A diagnózis felállításához ebben az esetben különösen fontos a pánikrosszullét körülményeinek részletes és pontos leírása, az anamnézis kimerítő felvétele, hiszen egy szervi probléma pánikként történő értékelése súlyos veszéllyel járhat. A kórelőzménynek tartalmaznia kell az első rosszullét leírását - a tüneteket, azok megjelenési sorrendjét, a tünetek fennállásának idejét, tekintetbe véve a külső körülményeket -, és a roham ismétlődését. Fontos tudni, hogy a beteg szerint kiválthatta-e a pánikrohamot külső tényező; általában ekkor derül fény arra, hogy jelen van-e az agorafóbia az adott betegnél.
A tünetek függvényében el kell végezni azokat a diagnosztikus vizsgálatokat, amelyek kizárják a szervi eredetet. Ezt akkor is meg kell tenni, ha a beteg fiatal és erős szervezetű. Az alapvizsgálatok közé tartozik a vérkép, az ionok és a vércukorszint vizsgálata, a pajzsmirigyhormonok szintjének mérése, az EKG, illetve neurológiai pánik esetén az EEG-vizsgálat.
Kezelés
A pánikbetegség gyógyszeres kezelésére két nagy gyógyszercsoportot, az antidepresszánsokat és a benzodiazepineket használják. Az antidepresszánsok alkalmazása történetileg messzebbre nyúlik, de fontos tudni, hogy a hatás beálltáig 3-4 hétnek kell eltelnie. Hatásukat csak rendszeres szedés során fejtik ki, a rohamok megszűntetésére így nem alkalmazhatók, de a megelőzés kiváló szerei. Az újabb típusú benzodiazepinek azonnal hatnak a szorongásra és képesek a rohamot is megszűntetni, bár a tünetek megszűntéig több időnek kell eltelnie. A rohamok elmúltával ezen gyógyszereket - folyamatosan csökkentve adagjukat - el lehet hagyni. Ezzel a tünetek megszűnését követően még legalább hat hónapig kell várni.
A kezeléshez azonban nem csak pszichoterápiás hozzáállásra van szükség - amely segítségével a beteg tisztában lehet betegsége folyamatáról -, hanem gyakran a szakszerű pszichoterápia is elengedhetetlen a teljes gyógyuláshoz. A kognitív viselkedésterápia során a beteg megtanulja kezelni szorongását, és átértékelni a pánikrohamot megelőző helyzetet. A terápia során kialakít egy olyan védelmi mechanizmust, amellyel már korai stádiumban leállíthatja a rosszulléthez vezető folyamatot.
Általában érdemes elkezdeni a gyógyszeres kezelést annak érdekében, hogy a rohamoktól szenvedő beteg tünetei minél hamarabb csillapodjanak, szorongása enyhüljön, így kooperációs készsége nőjön, és elkezdeni a pszichoterápiás kezelést, amelynek során a gyógyszereket fokozatosan le lehet állítani.
A gyógyulást persze számos olyan folyamat segíti, amely stresszoldó hatással bír. Így a pszichológusok javasolni szokták a naplóvezetést - amelyben a beteg leírja az őt ért stressz-szituációkat, és azonosítja az ezekkel kapcsolatos gondolatait, érzéseit -, valamint a légzőgyakorlatokat, és a testmozgást, különös tekintettel a jógára és a tai-chi-re.
Gyógyulási esélyek
Nemzetközi kutatások szerint a kognitív terápia a betegek 85%-nál eredményezett két évnél hosszabb ideig tartó tünetmentességet. Lévén a gyógyszeres és a kognitív terápia is jó hatással bír a rohamok csökkenésére, gyakran párhuzamosan alkalmazzák a két módszert.
A kezelés nélküli pánikbetegség súlyos szervi és pszichiátriai következményekkel járhat. A szervi szövődményekre jó példa, hogy a rohamok alatti vérnyomáskiugrás az idők során rögzül, így magasvérnyomás-betegség alakul ki az alapvetően fiatal betegeknél.
A pszichiátriai szövődmények közül az agorafóbia megjelenése igen gyakori, de a pánikbetegek között lényegesen nagyobb számban fordul elő a depresszió, a szenvedélybetegség - elsősorban az alkoholizmus és a drogfüggőség - és magasabb az öngyilkossági arány.
Kezemben a pirula?
Antidepresszánsok (hangulatjavítók): a depresszó és/vagy a pánikbetegség kezelésére, megelõzésõre alkalmazzuk, hatásuk 2-3 hét alatt alakul ki, szedésük kb.6 hónapig szükséges. Hozzászokás nem alakul ki.
Szorongásoldók: Használatuk átmeneti, hosszabb távon hozzászokás kialakulhat, célunk a fokozatos csökkentés.
Antipszichotikumok: Szkizofrénia, szkizoaffektiv zavar, bipoláris betegség, paranoid kórképek, tartós szedésük hosszabb távon szükséges, hozzászokás nem alakul ki, de elhagyásuk a betegség fellángolásához vezethet.
Altatók: Használatuk átmeneti, itt is keressük a fenntartó okokat, a társuló alapbetegséget.
"Fogalmak"
Pánikbetegség: Rohamszerû szorongásos állapot, ájulásérzés, mellkasi szorítás, szívdobogásérzés, gombócérzés, zsibbadások, izzadás, remegés, légszomj, fulladás, hányinger vagy hasi diszkonfort érzése, szédülés, bizonytalanság, az önkontroll elvesztésétõl való félelem, halálfélelem.
Generalizált szorongás: Fokozott aggodalmaskodás, izomfeszülés, koncentrációs nehézségek, alvászavar, felhúzottság érzése, gondolkodás képtelenség, ingerlékenység.
Depresszió: Figyelmeztetõ jelek: hetek óta fennálló szomorúság, üresség, örömtelenség érzése, csökkent érdeklõdés, megváltozott alvási ritmus, félelem érzése, koncentrációs zavarok, feledékenység, fáradékonyság, változó étvágy, a szexuális vágy csökkenése, fokozott bûntudat, értéktelenség érzése, csökkent önértékelés, a halál gondolatával való foglalkozás, esetleg öngyilkossági fantáziák.
Szavazógép
Hozzászólások
- "Fogalmak"
- (4) - lostgirl - 2009/02/15
- Kezemben a pirula?
- (2) - lostgirl - 2009/02/15
- Létrejött
- (8) - lostgirl - 2009/02/15
Kategóriák
Hasznos linkek
Archívum
Korábbi bejegyzések
Copyright ©2004-2005 B13.hu Minden jog fenntartva.
A Blogot szerkeszti(k): lostgirl
